"És ekkortól nyiltan vállalalom, hogy baloldali vagyok, és hogy a Marxot és a Bibót szeretném ötvözni. Marxnak a társadalmi éleslátását és kritikai szellemét, Bibónak a társadalmi empátiáját, azt, hogy ellenfelei gondolataiba és érzelmeibe is képes volt belehelyezkedni, végtelen szelídséggel és toleranciával. Szóval hogy ezt a kettőt szeretném valahogy integrálni."
Szalai Erzsébet
Szalai Erzsébet szociológus, az MTA doktora, egyetemi tanár. 1966-ban nyert felvételt az akkori Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Elméleti-és Tervezési Szakára. 1968-tól részt vett „Az új gazdasági mechanizmus” szakszeminárium munkájában, választott kutatási területe a magyar beruházási döntési mechanizmus vizsgálata volt. Egyetemi tanulmányait 1970-ben fejezte be. 1970-71-ben egyetemi diplomamunkáját „Gazdasági fejlődésünk ellentmondásának megjelenése a beruházási piacon” címmel egyetemi doktori disszertációvá fejlesztette, és 1971-ben megvédte. 1972-ben tudományos munkatárssá nevezték ki. 1970-től a Pénzügykutatási Intézetben, majd 1987-től a Pénzügykutató Részvénytársaságnál dolgozott, ahol 1975-ig főleg a beruházási piac kérdéseivel, 1975-től a nagyvállalati érdekérvényesítés problémakörével, a nagyvállalati érdekérvényesítés és a gazdasági, politikai mechanizmus közötti kölcsönkapcsolat feltárásával foglalkozott. 1989-től a MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója volt, ahol a politikai, gazdasági és kulturális elit mozgása, a hatalom szerkezetének változását vizsgálta, e témában számos publikációja jelent meg belföldön és külföldön egyaránt. 1992 elejétől az 1989-es munkástanácsok történetszociológiai elemzéséhez gyűjtött empirikus és teoretikus anyagot, melynek célja a munkavállalók szerepének vizsgálata volt a rendszerváltás idején. Szalai Erzsébet kandidátusi értekezése „Gazdasági mechanizmus, reformtörekvések és nagyvállalati érdekek” címmel 1989-ben jelent meg, 1994-ben védte meg, majd még ebben az évben tudományos főmunkatárssá nevezték ki. 1995 februárjától 2010-ig a MTA Politikai Tudományok intézetének kutatója, illetve az 1995-96-os akadémiai évben a Collegium Budapest (Institute for Advanced Study) ösztöndíjasa volt, egy társadalomlélektannal foglalkozó nemzetközi kutatócsoport munkájában vett részt. Részben ennek nyomán érdeklődése és tevékenysége a társadalom értékrendszerének és érzelmi állapotának kutatása felé fordult (publikációi is jelentek illetve jelennek meg e témában), miközben elitkutatásait – immár elsősorban a gazdasági elitre koncentrálva – is folytatta. Az e témában született egyik legjelentősebb műve a „Gazdasági elit és társadalom a magyarországi újkapitalizmusban” című monográfia 2001 végén jelent meg. 1998-ban védte meg „Civil társadalom és elitek a magyarországi rendszerváltásban” című akadémiai doktori értekezését, és még ebben az évben tudományos tanácsadóvá nevezték ki. 2002 decemberében az ELTE BTK-n „Gazdasági elit és társadalom a magyarországi újkapitalizmusban” címmel megtartotta habilitációs előadását és a szociológia tudományban megszerezte a habilitált doktor címet. 2003-2004-ben figyelme ismét a létezett szocializmus elméleti kérdései felé irányult. E tárgyban írott könyve mind magyar, mind angol nyelven megjelent 2004-ben, illetve 2005-ben. 2004-ben a Debreceni Egyetem kezdeményezésére egyetemi tanárrá nevezték ki, ahol 2006-ig tanított. 2005-től hozzákezdett a globális újkapitalizmus empirikus és elméleti elemzéséhez. E tárgyban íródott problémafeltáró könyve magyarul 2006 telén, angol nyelven – már reflektálva a 2008 őszén kirobbant nyílt globális válságra – 2008 telén jelent meg.. 2007-től 2012-ig a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, majd a Nyugat-Magyarországi Egyetem félállású egyetemi tanára. Eddig huszonkettő önálló könyve – ebből három angol nyelvű – , egy szerkesztett kötete és több mint nyolcvan tanulmánya, valamint közel hetven kisebb terjedelmű cikke és interjúja jelent meg.
Publikációs jegyzék
Szakmai életrajz
Az interjú olvasásához, kérjük, kérvényezze regisztrációját a http://voices.tk.mta.hu/ oldalon. Regisztráció után az összes szakmatörténeti interjút megtalálja a „Szociológiatörténeti interjúgyűjtemény” pont alatt.