Tovább a gyűjteményekhez
Itt tekintheti meg a gyűjtemények listáját és kérvényezhet hozzáférést az archívum anyagaihoz.
A 20. Század Hangja Archívumban megtalálható gyűjtemények rövid ismertetője
1. Liskó Ilona gyűjteménye
A gyűjtemény 10 db kutatást tartalmaz, melyek az 1970-es évektől az 1990-es évek közepéig tartó időszakot ölelik fel. A kutatások korlátozás nélkül, szabadon hozzáférhetőek. A leggyakrabban alkalmazott módszerek: interjúzás, megfigyelés.
(1) Pedagógus interjúk: Budapest különböző kerületeiben, pedógusokkal készített interjúk a 70-es években; (2) Érdekviszonyok a Salgótarjáni Síküveggyárban: interjúkat tartalmaz munkásokkal, akiknek a pozíciója és munkaterülete különböző a gyárban, illetve egy tanulmányt a kutatási projektről; (3) Kongruencia és pályaidentifikáció: szakmunkás interjúk; (4) Kutatások az iskolaigazgató- választásokról: páros interjú a volt és az új iskolaigazgatókkal, illetve követéses vizsgálat az iskolaigazgató-választások után 3 évvel; (5) Kimaradás a középiskolából (1982-1983): interjú a gyerekkel, a szülővel/szülőkkel, és a volt tanárral; (6) Iskolai fegyelmik: félig-strukturált interjúk iskolaigazgatókkal a fegyelmikről, illetve esettanulmányok fegyelmezés témában; (7) Kutatás a Táncsics Kollégiumról: interjú a Kollégium egykori tagjaival a karrierjükről és a Kollégiumot követő életükről; (8) Kutatások speciális szakiskolákról: az iskolák liberalizációját, és az azzal együtt történő specializációját követően; (9) A szakmunkásképzés helyzete Magyarországon; (10) Szerkezetváltó iskolák.
Kapcsolódó publikációk:
Tari Örs Lehel. "A Liskó Ilona gyűjtemény bemutatása". socio.hu 2017/4.
Liskó Ilona. Kudarcok a középfokú iskolákban. Kutatási zárótanulmány. Kutatás közben sorozat. Budapest: Oktatáskutató Intézet, 2003. www.hier.iif.hu/hu/letoltes.php?fid=kutatas_kozben/196
Liskó Ilona. A közoktatás és a szakképzés illeszkedése. Kutatási zárótanulmány. Kutatás közben sorozat. Budapest: Oktatáskutató Intézet, 2002. www.hier.iif.hu/hu/letoltes.php?fid=kutatas_kozben/157
Andor Mihály - Liskó Ilona. Az utolsó igazgatóválasztás. Társadalom és oktatás. Budapest: Educatio Kiadó, 1994.
Andor Mihály - Liskó Ilona. Igazgatócserék. Közoktatási kutatások. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1991.
Liskó Ilona. Lépéshátrányban. Budapest: Oktatáskutató Intézet, 1989.
Liskó Ilona. Kudarcok középfokon: kutatási beszámoló az OKKFT B/2 2.2 program keretében folytatott "Az oktatási rendszer szelekciós mechanizmusai" c. kutatásról. Budapest: Oktatáskutató Intézet, 1986.
Csákó Mihály - Liskó Ilona. A szakmunkástanulók társadalmi determinációja a hetvenes években. Kandidátusi értekezés. Budapest, 1979.
2. Munkaszolgálat 1939–1945
A Dokumentation Zwangsarbeit c. kutatás 26 országban, 32 intézmény közreműködésével zajlott, 2005 és 2006 között. A gyűjtemény összesen 590, a második világháború alatt munkaszolgálatot, kényszermunkát végző ember élettörténet-interjúját tartalmazza. A teljes kutatást Alexander von Plato vezette, központi archívuma és honlapja itt érhető el. A 20. Század Hangja Archívumban a magyar nyelvű, Magyarországon és Szlovákiában készült 19 interjú (egyenként kb. 2-4 órás időtartamban) és az azokhoz kapcsolódó dokumentumok találhatóak. Az interjúalanyok név szerint: Gedeon Pálné, Halper Nándor, Harmat Éva, Hirsch Jenő, Kornidesz Judit, Márkus Imréné, Rappaport Béla, Solt György, Stettner Mihály, Udvardi Ferencné, Varga Györgyné, Zádor Ede és 7 anonim interjúalany. Az interjúkhoz különböző hozzáférési jogosultságok tartoznak. Kutatás magyarországi vezetője: Kovács Éva. Kutatás helyszínei: Magyarország és Szlovákia, Budapest és Kassa. Dokumentumok típusai: hanganyag, leirat, fénykép, adatlap, oklevél, kézirat, könyv, egyéb irat.
Kapcsolódó publikációk:
3. Mauthausen Survivors Documentation Project
2003-ban közel 800 audio- és 80 videó-interjú készült az 1944-45-ben Mauthausenbe hurcolt foglyokkal: az addigi kutatások alapján nemzetiségi, korcsoportbeli, nemi stb. hovatartozás alapján reprezentatívnak tartott minta szerint kiválasztott – ma az Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Belgium, Csehország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izrael, az egykori Jugoszlávia, Kanada, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia, Ukrajna területén élő – személyekkel. A magyarországi interjúk a narratív élettörténeti interjú technikájával készültek. Az elbeszélésre önként vállalkozókat a Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága és a Claims Conference segítségével érték el. Az egységesen alkalmazott interjús technikának köszönhetően viszonylag homogén korpusz jött létre. Az interjúkhoz különböző hozzáférési jogosultságok tartoznak. Kutatás finanszírozója: BMI – Osztrák Belügyminisztérium. Kutatás magyarországi vezetője: Kovács Éva, Gerhard Botz. Kutatás résztvevői: Kovács Éva, Kovács Zsófia, Zombory Máté, Vajda Júlia, Vitányi Zsolt.
Kutatás helyszíne: Budapest. Dokumentumok száma: közel 400 db.
Kapcsolódó publikációk:
Kovács Éva - Vajda Júlia. "Erőszakos múlt – kényszerű jövő". Élet és Irodalom, 2004. május 21, 8-9.
Szász Anna Lujza - Vajda Júlia. „Mindig van éhség.” Pillanatképek Mauthausen felszabadításáról. Budapest: Eötvös Kiadó. 2012.
4. Kovács Éva gyűjteménye
(1) A lakosság fogadókészsége. Az „idegen” és a „külföldi” diskurzusa Magyarországon c. kutatás témája az idegennel, a külföldivel kapcsolatos attitűdök élettörténeti gyökereinek vizsgálata különböző társadalmi csoportok esetében (taxisok, szállodai alkalmazottak, tolmácsok, külföldi cégtulajdonostárssal együttműködő vállalkozók, menekülttáborok alkalmazottai, bevándorlási hivatal alkalmazottai, nyomozók, a volt keleti tömb állampolgáraival házasodók). A kutatás során kontroll-interjúk készültek olyanokkal, akik jószerivel semmilyen kapcsolatban nincsenek külföldi állampolgárokkal.
Kapcsolódó publikációk:
(2) A Kádár-korszak társadalmi emlékezete c. kutatás témája különböző társadalmi csoportok (németek, romák, szlovákok, zsidók, hajléktalanok, „disszidensek”, arisztokraták és káderek) emlékezete a Kádár-korról.
Kapcsolódó publikációk:
(3) Kint és bent – háromszor. Témája: határ menti falusi közösségek (Old, Mocsa, Bedő, Tiszakerecseny) megélhetési stratégiái. A gyűjtemény korlátozottan hozzáférhető. Kutatás időpontja: 2002-2005 és 2009-2011. Kutatásvezető: Kovács Éva. Dokumentumok száma: 720.
Kapcsolódó publikációk:
5. Kamarás István gyűjteménye
Az pályaképet jól reprezentálja a letétbe helyezett (digitalizált) dokumentáció, amely tartalmilag öt részre bomlik:
(1) Júdások vagy Péterek: Az összefoglaló cím alatt 345 dokumentum található. Ebből 258 fájl összesen 225 személlyel felvett alapinterjút tartalmaz. Témáik: a papi élet nehézségei, a társtalanság, a pályaelhagyás okai és következményei. Kamarásnak ez a kutatása egy nagyobb, a katolikus fiatalok vallási mozgalmaira (1949-1961) vonatkozó vizsgálatba illeszkedik. Kamarás (és munkatársai) az interjús kutatásban szociográfiai módszerekkel közelít a papi élet témájához, melyet „religiográfia” elnevezéssel illet. A beszélgetések nyomán számos publikáció készült.
Kapcsolódó publikációk:
Kamarás István (1992) Júdások vagy Péterek? Budapest: Egyházfórum
Kamarás István (1992) Ipiapi atya levelei. Budapest: Zászlónk Stúdió, Szent Gellért Egyházi Kiadó
(2) Bázisközösségek (kisközösségek): 155 közösségre kiterjedő, csoportonként min. 3 fővel történő beszélgetések gyűjteménye. Az 1986-tól ciklikusan 1990-ig tartó kutatásból több publikáció született. Az algyűjteményben jegyzetek és résztanulmányok is helyet kaptak. Az összesen 607 tételes témablokkban döntően interjúk (292 db), illetve feldolgozatlan kéziratok és beszélgetésrészletek találhatók, melyek összehasonlításra, másodelemzésre alkalmasak.
Kapcsolódó publikációk:
Kamarás István (1993) Íme, az ember! Budapest: Szent Gellért Egyházi Kiadó, Országos Közoktatási Intézet
Kamarás István, Makk Katalin, Varga Csaba (1993) Kagylózene. Budapest: Szent Gellért Egyházi Kiadó
Csizmadia Ervin (1988): Vezérlő életelvek keresése. Párbeszéd a vallásról Kamarás István szociológussal. In: Napjaink, 26:1:18-19.
(3) Lelki gyakorlatok összefoglaló címet viseli az olvasói levelekből, levelezésből (részben gépi, részben kézírásos) beszámolókból, feljegyzésekből és 8 db interjúból álló sorozat, amelynek hátterében az 1976 és 1986 közötti nagymarosi ifjúsági találkozók eseményei állnak. A dokumentumok (összesen 123 db lett digitalizálva) a Lelkierőmű Nagymaroson (1989) című könyv előkutatási anyagai. Ismertség szempontjából ez az algyűjtemény Kamarás István szakmai pályafutásának csúcsa, olyan kutatás anyagait tartalmazza, amelyhez maga is gyakran visszanyúl forrásként.
Kapcsolódó publikációk:
Kamarás István (1989) Lelkierőmű Nagymaroson (religiográfia). Budapest
(4) A Megtérés elnevezésű algyűjteményben interjúkban rögzített egyéni életutakat, gyónási feljegyzéseket, lelki gyakorlati szövegtöredékeket találunk, szám szerint összesen 12 tételt.(5) Az irodalmi művek befogadás-vizsgálatának 15 tételét tartalmazó blokkban kérdőíves felmérés eredményeit ismertető és ahhoz kapcsolódó jegyzetek találhatók, amelyek az ifjúsági szórakozási és kulturális szokásokat vizsgáló, valamint könyvtárhasználó - döntően regényolvasók - körében végzett kutatásokból valók, kiegészülve Kamarás István résztanulmányaival. A kutatás szervesen kapcsolódott a könyvtárosok olvasási szokásait felmérő, 400 fős országos reprezentatív felvételhez. Kamarás István a regényolvasás mellett novellák és Örkény egypercesek megértésére vonatkozóan is jelentős recepciós feltáró munkát végzett.
Kapcsolódó publikációk:
Kamarás István (2002) Olvasó a határon. Budapest, Pont Kiadó, Savaria University Press
Kamarás István (1981) Az olvasó munkások és az irodalom. Budapest: Táncsics
Kamarás István (1969) A munkások és az olvasás. Budapest: Népművelési Propaganda Iroda
A gyűjtemény összesen 1101 darab digitalizált dokumentumból áll, ezeknek körülbelül a fele interjúk leirata.
Kapcsolódó publikációk a gyűjtemény egészéről:
Tari Örs Lehel. "Kamarás István gyűjteményének bemutatása." socio.hu 2017/1.
6. Diósi Pál gyűjteménye
(1) Az Ez nem kéjutazás című kutatás során prostituáltakkal és klienseikkel készültek mélyinterjúk. Az itt megtalálható 1 db dokumentum az Ez nem kéjutazás című kötetből kimaradt interjú.
Kapcsolódó publikációk:
Diósi Pál. Ez nem kéjutazás. Interjúk a budapesti prostitúcióról. Budapest: Gondolat Kiadó, 1990.
(2) A Balatoni vállalkozók c. kutatás 8 db vállalkozóval készült interjút tartalmaz. A gyűjtemény szabadon hozzáférhető. Kutatás időpontja: 1988-1992. Kutatás helyszíne: Budapest, illetve Balaton környéki települések. Alkalmazott módszer: interjúzás.
Kapcsolódó publikációk:
Bezsenyi Tamás. "Egy ötven literes hordóból hatvan liter sört kimérni". A fővárosi és Balaton környéki vendéglátás és turizmus informális világa a Kádár-korban. In: Kötetlen. Az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium tanulmánykötete. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó Kft, 2014. 64-88.
7. Örkény Antal és Kovács M. Mária gyűjteménye
“… [A]mikor foglalkozni kezdtünk az ötvenes évek kínálta nagy karrierekkel és mobilitási pályákkal, azt hittük, mindez már történelem. De hamar kiderült, hogy a szakérettségi emléke ma is szélsőséges indulatokat ébreszt az egykori hallgatókban. … Hogyan látják önmagukat és hogyan látnak minket? Erre kerestük a választ, amikor közel tíz éve hét volt szakérettségissel elmeséltettük az életüket. Azóta sok év elmúlt, a megkérdezettek és saját életünk is megváltozott. De amikor elővettük újra az akkori magnószalagokat, beszélgetéseink még izgalmasabbnak tűntek. És ma, amikor ismét önvallomásra bírjuk néhányukat, nemcsak a történelemre, de a mára és benne önmagunkra is kíváncsiak voltunk. … “ (részlet a Káderek c. könyv bevezetőjéből [5. old.])
A 80-as, majd a 90-es évek elején, Magyarországon zajló kutatás összefoglalása az 1991-ben megjelent Káderek című könyv. A kutatás vezetői Kovács M. Mária és Örkény Antal. A kutatás során készült interjúknak csupán töredéke (6db) került bele a könyvbe. Az archívum tulajdonába került teljes gyűjtemény a teljes interjúkon kívül tartalmaz meg nem jelent interjúrészleteket, interjútöredékeket is, illetve szerves részét képezik a könyvbe válogatott dokumentumok. A gyűjtemény 21 db interjúból, illetve magából a könyvből áll.
8. Szociológiatörténeti interjúgyűjtemény
Az interjúgyűjteményben magyar kvalitatív szociológiai kutatásokat végző társadalomkutatókkal olvashatunk interjúkat. A kutatás fókuszában a kutatók munkásságának mélyebb megismerése, kutatásaik részletes bemutatása, fontos életszakaszokkal való összefüggések felmutatása, a szakmai és intézményi kapcsolatok kirajzolása áll. A kutatás 2010-ben kezdődött, az interjúkhoz különböző hozzáférési jogosultságok tartoznak.
Kapcsolódó publikációk:
Zombory Máté. "A szociológián innen és túl. Interjú Hankiss Elemérrel". socio.hu 2015/1.
Szabari Veronika. "A 20. század hangja Archívum és Kutatóműhely Szakmatörténeti gyűjteményének bemutatása". socio.hu 2017/7.
9. Losonczi Ágnes gyűjteménye
A gyűjtemény jól példázza Losonczi Ágnes kutatói érdeklődésének irányait. Az 1960-as években zenei recepciós kutatásokat végzett (ld. 18, 19 sorozatok), ennek eredménye máig fontos publikációja: A zene életének szociológiája (1969). Az 1970-es évekből „Az életmód változásainak gazdasági, szociológiai és kulturális vonatkozásaival kapcsolatban” a Békés megyei, többéves vizsgálatból származó előtanulmányok találhatók (ld. 3, 9). A kutatást összefoglaló monográfia Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben (1977) címmel jelent meg.
Az egészségszociológia területéről több algyűjteménybe (5, 6, 11, 12, 13, 14) kerültek interjúk, kutatási tervek, résztanulmányok és egyéb dokumentumok. A nagy volumenű, Zala megyében végzett komplex felvétel 2005-ben átkerült a Zala Megyei levéltárba, de a 20. Század Hangja Archívum 61 orvosokkal, betegekkel készült interjút, illetve egészségügyi szakemberekkel való beszélgetéseken alapuló résztanulmányokat őriz. Az egészség-betegség vizsgálatokból három kötetet kell kiemelnünk: A kiszolgáltatottság anatómiája (1986), Ártó-védő társadalom (1989), és Terhesség – szülés – születés (1989, 1991). Az egészségügy átalakítását (7) nyomon követő kutatásban a személyi és tárgyi feltételek meglétét, illetve hiányát vizsgálták, ennek fontos és máig ható összefoglalója az Utak és korlátok (1998).
Páratlan értéket képvisel a magyar pszichoanalitikus iskola alapítóival és tanítványaikkal készült és feldolgozatlanul maradt 75 interjúból álló 8. algyűjtemény. A sorozat külön érdekessége, hogy az interjúerek maguk is szakemberek, orvosok, újságírók, magasan képzett értelmiségiek voltak. Szintén feldolgozatlan a 13. és 14. algyűjtemény (86 interjú), melyek a szülés és születés témáját viszik tovább a korábbi hasonló témájú vizsgálat során megkérdezettek gyermekeinél. A 15. és a 16. algyűjteményben az abortuszról és a gyermekek veszélyeztetéséről kérdezték meg az érintetteket. Ennek az interjúsorozatnak sem készült el a teljes feldolgozása.
A rendszerváltás életeseményeinek feltárására Losonczi Ágnes H. Sas Judittal közösen a VI. és VII. kerületi lakosok körében végzett kutatást. A három generáció véleményére épített interjúsorozat egy része a 17. algyűjteményben található. A vizsgálat összefoglalása Sorsba fordult történelem (2005) címmel jelent meg.
A gyűjtemény egyéb, a hazai szociológia történetének, a Szociológiai Intézetnek, az 1970-es évek demográfiai kutatásainak töredékes anyagaiból álló dokumentumokat is tartalmaz (1, 2, 4).
A gyűjtemény több ízben kiegészült újabb és újabb anyagrészekkel, jelenleg összesen 739 dokumentumot tartalmaz.
Kapcsolódó publikációk:
Klopfer Zsófia. "A Losonczi Ágnes gyűjtemény". socio.hu 2015/3.
10. Utasi Ágnes gyűjteménye
Az Utasi Ágnes által adományozott dokumentumok egyrészt láttatják, hogyan váltak ki a hazai életmód kutatásokból a speciális megközelítésű szakszociológiák (életstílus, életforma, életminőség), másrészt megmutatják, miként kapcsolódnak más társadalmi csoportok (elit, középosztály) fogyasztási és mobilitás kutatásához. Másodelemzések és összehasonlító kutatások számára több mint 100 interjú található a gyűjteményben (1) elitre, (2) középosztályra, illetve (3) a 90-es évek hajléktalanságára vonatkozóan, valamint (4) résztanulmányok fogyasztásról, életstílusról, családi kapcsolatokról és hálózatosodásról.
Kapcsolódó publikációk:
Tibori Timea. "Utasi Ágnes szociológusról és a gyűjteményről" socio.hu 2017/3.
11. Somlai Péter gyűjteménye
(1) A Húsz év. Családi kapcsolatok változásai a 20. század végi Magyarországon c. kutatás célja a magyarországi családi kapcsolatok empirikus kutatása volt. Az 1970-es évek végén szerveződő kutatás kezdetben egyszeri felmérésként indult, majd később az 1980-as és 1990-es évek végén megismételt felvételekkel a megkeresett családok életét három évtizeden keresztül követte végig, intenzív terepmunkával Budapesten, illetve Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Baranya megyékben. Dokumentumok száma: 743.
(2) Kiilleszkedési zavarok. A gyűjtemény szabadon hozzáférhető. Kutatás időpontjai: 1986-1987, 1997-1998. Kutatás résztvevői: Bolyai János, Dávid Judit, Fodor Éva, Nagy Zsuzsa, Skultéty Zelma, Szabó Györgyi, Szűcs Marianna, Varsányi Erika. Kutatás helyszínei: Budapest, Debrecen, Komló, Pécs. Alkalmazott módszerek: terepmunka, interjú. Dokumentumok száma: 86.
Kapcsolódó publikációk:
Szabari Vera. "Történetek. A Somlai Péter gyűjtemény bemutatása." socio.hu 2015/4.
Somlai Péter. Húsz év. Családi kapcsolatok változásai a 20. század végi Magyarországon. Budapest: Új Mandátum, 2002.
Somlai Péter. Kiilleszkedési zavarok. Budapest: ELTE Szociológiai Intézet, 1989.
12. H. Sas Judit gyűjteménye
(1) Gyermekrajzok kutatás: 2011-ben, egy intézeti költözködés közben a Szociológiai Kutatóintézet irattárából számos régi kutatás rendezetlen dokumentumai is előkerültek. A megmentett 40 doboz között több mint ötezer, A3-as méretű gyerekrajzra bukkantunk. Mi a baranyai gyűjteményt találtuk meg, állítólag Miskolcon is készült egy hasonló volumenű kutatás, ez azonban sajnos nem került elő. A kutatók az 5-8 osztályos gyerekektől azt kérték, hogy rajzolják le, hol laknak most / hol fognak lakni 2000-ben / hol szeretnének lakni 2000-ben. A gyerekek osztályfőnöki órán készítették el a rajzokat, kutató nem volt jelen. A rajzokat végül senki sem dolgozta fel. Hozzáférés a gyűjteményhez, felhasználási megkötések: nincsenek megkötések. Kutatás időpontja: 1976-78. Kutatás vezetője: H. Sas Judit. Kutatás résztvevői: MTA Pedagógiai Kutatócsoportja végezte a felvételt. Kutatás helyszíne: Baranya megye. Dokumentumok száma: 5102 db.
(2) Orion kutatás: a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete H. Sas Judit vezetésével 1978 és 1981 között kvalitatív kutatást folytatott a munkásosztály életmódjának feltérképezésére. Kutatásuk helyszínének a szocialista ipar egyik legproduktívabb gyárát, az akkor állami tulajdonban levő Oriont (mai nevén Orion Elektronikai Kft.) választották. 45 dolgozót kértek fel a kutatásban való részvételre. A mintába kerülés feltételeként az alábbi kitételeket határozták meg: a dolgozó 25–35 év közötti legyen, budapesti lakos, akinek saját családja (felesége/férje és gyermeke is) van. Ezen kitételekkel a munkásosztály „elit rétegét” kívánták elérni. A követéses vizsgálat többórás életútinterjúval kezdődött a házaspár mindkét tagjával külön-külön. Ezt követően a kutatók egy éven keresztül minden hónapban újra felkeresték a családokat és újabb interjúkat készítettek. A gyűjtemény 190 db dokumentumból áll és szabadon hozzáférhető.
Kapcsolódó publikációk:
H. Sas, Judit. Szubjektív történelem, 1980-1994. Budapest: MTA Szociológiai Kutató Intézet, Societas Alapítvány, 1995.
Kovács Kamilla. "Az 1978-1981 közötti Orion kutatásról". socio.hu 2015/2.
13. Szuhay Péter gyűjteménye
(1) Roma holokauszt c. kutatás. A Holokauszt Dokumentációs és Emlékközpont megnyitásakor megnyíló ideiglenes kiállítást követően, 2005-ben, Molnár Judit vezetésével megindult az állandó kiállítás megszervezése. A roma holokausztot kutató csoport vezetésével Szuhay Pétert bízták meg. A kutatók előzetes ismereteikre támaszkodva kerestek fel egy-egy közösséget, és készítettek átlagban 3-3 strukturálatlan interjút a családtörténetek feltárására. Nemcsak a holokauszt időszakáról tágabb csoport történetéről; a többség és a cigányság viszonyáról, a cigányok munkamegosztásban elfoglalt helyéről is szó esett. A helyi történészeket, tanítókat is megszólaltatták, vagy legalábbis írásaikat felhasználták. Fényképeket, anyakönyvi bejegyzéseket, igazolványokat, hivatalos iratokat, levelezéseket is gyűjtöttek, valamint a településen 1971-ben készített mélyinterjú másolatát is a kollekcióba illesztették. A terepmunka összegzéseként személyes beszámolók készültek. Hozzáférés a gyűjteményhez, felhasználási megkötések: hozzáférhető. Kutatás időpontja: 2005. Kutatás vezetője: Szuhay Péter. Kutatás résztvevői: Lakatos Elza, Fleck Gábor, Balogh Krisztina, Kalla Éva, Kőszegi Edit, Hajnal László Endre, Sárközi Gábor, Molnár Gábor. Kutatás helyszíne: Torony, Tata, Szőny, Őriszentpéter, Ozora, Győr, Esztergom, Dormánd, Doboz, Csente, Bogyiszló, Bicsérd. Alkalmazott módszer: interjúzás, levéltári kutatás, terepmunka. Dokumentumok típusai: interjúátirat, kutatási beszámoló, családfa, fénykép, újsághír, kutatási beszámoló, térkép. Dokumentumok száma: 376.
Kapcsolódó publikációk:
Szász Anna Lujza. "Szuhay Péter gyűjteményének bemutatása". socio.hu 2015/4.
14. Pataki Ferenc gyűjteménye
(1) Társadalmi beilleszkedési zavarok. Kutatás tárgyszavai: társadalmi integráció, szocializáció. A gyűjtemény szabadon hozzáférhető és kutatható. Kutatás időpontja: 1986-1993. Kutatás helyszínei: Budapest, Hatvan. Alkalmazott módszer: interjúzás. Dokumentumok száma: 77.
Kapcsolódó publikációk:
Kovai Melinda. "Pataki Ferenc kutatási gyűjteménye". socio.hu 2016/1.
15. Munkáséletmód gyűjtemény
Közel 1200, Budapest különféle gyáraiban dolgozó ember került lekérdezése az 1970-es évek közepén zajló ún. életmód kutatásban. A gyűjteményben egy személyhez négy dokumentum tartozik: 1.) strukturált életút interjú, elsősorban a kulturális fogyasztási szokásokról és a mindennapi életről; 2.) az életút interjú kivonata, olyan alapvető információkkal az interjúalanyról, mint az illető életkörülményei, szülői háttere, iskolázottsága vagy a kulturalizáció mértéke; 3.) kérdőív kifejezetten az alany társadalmi hátterével, iskolai hátterével, jövedelmével, lakhatási helyzetével kapcsolatos kérdésekkel; 4.) a kérdőív és az interjú narratív összehasonlító elemzése az interjúer által. A gyűjtemény szabadon hozzáférhető és kutatható. Kutatás finanszírozója: MTA Szociológiai Kutatóintézet. Dokumentumok száma: 630 db.
Kapcsolódó publikációk:
16. Erős Ferenc gyűjteménye
Erős Ferenc (1946-2020) szociálpszichológus, a pszichológia tudományok kandidátusa, az MTA doktora. Az MTA Pszichológiai Kutatóintézetében végzett kutatómunkája mellett tanított budapesti, pécsi és szegedi felsőoktatási intézményekben. Főbb kutatási területei a társadalmi traumatizáció, a holkauszt-trauma, az emlékezet, az identitás és a transzgenerációs folyamatok, az előítélet és a társadalmi diszkrimináció szociálpszichológiája, valamint a pszichoanalitikus szociálpszichológia elméleti és történeti kérdései. Több szakmai és közéleti folyóirat főszerkesztője, szerkesztője (pl. Thalassa, Imágó Budapest, Magyar Pszichológiai Szemle, BUKSZ, Journal of European Psychoanalysis), számos könyv és tanulmány szerzője.
Erős „Zsidó identitás a holokauszt után született generáció körében” című kutatási gyűjteménye második generációs holokauszt-túlélőkkel készített mélyinterjúkat tartalmaz. Az 1980-88 között végzett kutatás középpontjában a holokauszt utáni zsidó identitás és a holokauszt-trauma elbeszélhetősége áll. Ez volt az egyik első olyan vizsgálat Magyarországon, amely a tabusított holokauszt-emlékezettel, a családon belüli feldolgozás és átörökítés folyamataival foglalkozott, a holokauszt transzgenerációs utóhatásait vizsgálta. A holokausztot és a zsidó identitást körülvevő kollektív hallgatást megtörő kutatást részben külföldi kollégák munkája inspirálta. Erős 1976-ban, féléves amerikai ösztöndíja során találkozott a zsidó identitás témájával, itt ismerkedett meg David Rapaport pszichológussal, akinek másodgenerációs holokauszt-túlélőkkel foglalkozó munkája nagy hatással volt rá. Az oral history módszertan alapjait is az amerikai szakirodalomból sajátította el. A hetvenes évek végén Stark András pszichiáterrel közösen jutottak a saját szélesebb ismeretségi körükben folytatott interjúzás gondolatára, eredetileg nem is tudományos céllal, pusztán kíváncsiságból. A gondolatból végül vizsgálatsorozat lett, majd Erős egész pályáját végig kísérte ez a kutatási téma, élete utolsó előadását is e témában tartotta.
A zsidó identitás, az asszimilációs folyamatok iránti érdeklődése személyes családi érintettségből is fakadt. Másodgenerációs holokauszt-túlélőkként Erős és kutatótársai saját érzéseikről, tapasztalataikról, élményeikről szerették volna megtudni, azok mennyire általánosak. Mindemellett a háború utáni zsidóság sorsa, társadalmi beilleszkedése, a zsidók és nem zsidók magyarországi együttélésének jobb megértése, a traumatikus élmények továbbörökítése is foglalkoztatta a őket. Ráadásul mindez összecsengett a kor nemzetközi tudományos életének aktuális irányaival is, a holokauszt-kutatásokkal, trauma-vizsgálatokkal, valamint az interjúkészítés módszereiről szóló vitákkal.
A kutatók hólabda módszerrel, saját ismeretségi körükből indulva kértek fel interjúalanyokat, akiktől arra keresték a választ, mit jelent olyan családban felnőni, ahol a szülők holokauszt-túlélők, a családban az üldözés, a meghurcoltatás, a családtagok és ismerősök elvesztésének emléke őrződik, illetve ebben a közegben mikor, hogyan tudatosult bennük zsidó származásuk. A munkát kezdetben támogatás nélkül, a téma szocializmuskori elfojtása, „ellenzékinek” minősülése miatt ellenséges intézményi közegben, megszakításokkal végezték. Később több forrásból (MTA Pszichológiai Intézet, ELTE Szociológiai Intézet, J. and O. Winter Fund, OTKA) elnyert támogatás segítette a további interjúk felvételét és az anyag feldolgozását.
Az első eredményekről a nyolcvanas évek elején, szűk szakmai körben tartottak előadásokat. Ebben az időszakban kapcsolódott a munkába Kovács András szociológus. Az áttörést a nyilvánosság felé az 1985-ben megjelent 'Hogyan tudtam meg, hogy zsidó vagyok?' című Medvetánc-cikk jelentette, amelynek hatására önként jelentkezők csatlakoztak mind az interjúkészítők, mind az interjúalanyok körébe.
A hangfelvételek már nincsenek meg, az interjúleiratokat és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatlapokat Erős Ferenc és Kovács András 2012-ben adta a 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhely gondozásába, a fizikai állomány az OSA archívumában található.
A kutatás keretében összesen 150 interjú készült, amelyből 122 interjú és közel ugyanennyi adatlap maradt fenn és került az archívumba. Projektdokumentáció nem áll rendelkezésre. Az interjúkat Babusik Ferenc, Bakcsi Ildikó, Csallog Zoltán, Erős Ferenc, Gadó János, Gáti Tibor, Geltz Péter, Horváth Albert, Keleti Judit, Kovács András, Kovács Anna, László Katalin, László Klára, Lévai Katalin, Oláh Mónika, Rozsnyai Mária és Vajda Zsuzsa készítette. Az interjúk terjedelme 30-200 oldal között mozog, mindegyik legalább 2-3 beszélgetés leirata. Az interjúk készítői minden beszélgetés mellé felvettek egy részletes kvantitatív személyes kérdőívet (adatlapot) is a szociológiai alapadatokról. Az interjúkészítéshez kidolgozott vázlat kronologikusan halad előre, tartalmazza a II. világháború előtti, alatti és utáni családtörténetet, a személyes élettörténet főbb állomásait és szempontjait (gyermekkor, iskola, munkába állás, életmód), a diszkriminációval, antiszemitizmussal kapcsolatos tapasztalatokat, zsidó szervezetekkel és Izraellel kapcsolatos élményeket, véleményeket. A beszélgetések fókuszában az identitás és a holokauszt kapcsolata, illetve a generációk közötti kommunikáció áll.
A kutatás vezetői Erős Ferenc, Kovács András és Stark András. Az interjúk szisztematikus feldolgozása eddig csak részben történt meg, a kutatók egy-egy tanulmányhoz használták fel a nyersanyagot az őket aktuálisan leginkább érdeklő szempontok alapján. A több ezer oldalnyi interjús anyag „kincsesbánya”, amely további feldolgozásra vár.
„…úgy látszik, hogy ezzel beletaláltunk pont abba a kérdésbe, ami akkor sok ember foglalkoztatott. [...] Hogy hogyan tudta meg, hogy ő zsidó, mit csinált ezzel, milyen események határozták meg a zsidó öntudatra ébredését. Milyen traumatikus élményeket szerzett azáltal, hogy nem tudta, hogy zsidó. Mondjuk az iskolában, a munkahelyen stb. Ezek nagyon érdekes, de nem igazán kibeszélt kérdések voltak. És nem azért volt ennek sikere, mert annyira jó lett volna az, amit csináltunk, hanem egyszerűen azért, mert betöltött egy hiányt. Hiányt próbált bepótolni, és tabukat tört.” (szakmatörténeti interjú Erős Ferenccel, 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhely)
Kapcsolódó publikációk:
COURAGE Registry, s.v. „Zsidó identitás interjúk az 1980-as években”, írta Huhák Heléna, 2018.
A kutatásból megjelent tanulmányok:
Erős F. – Stark A. A társadalmi diszkrimináció hosszantartó hatása a személyiségfejlődésre: A holocaust utáni nemzedékek identitásproblémái. In A Magyar Pszichiátriai Társaság 1. Kongresszusa. 1. Főtéma, Budapest, 1983, 98–99.
Erős F. – Kovács A. – Lévai K. „Hogyan jöttem rá, hogy zsidó vagyok?” Interjúk. Medvetánc, 2–3, 1985, 129–144.
Erős F. Társadalomlélektani szempontok a zsidó identitás kutatásához Magyarországon. OTTKT Főirány. In Várnai Gy. (szerk.) A társadalmi struktúra, az életmód és a tudat alakulása Magyarországon. Információs Bulletin. Budapest: MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete, 1985, 40–63.
Erős F. Zsidó identitás a mai Magyarországon. In A Magyar Pszichológiai Társaság VII. Országos Tudományos Konferenciája 2., Tematikus vitaanyagok. Budapest: MPT, 1985, 387–391.
Erős F. Megtörni a hallgatást. In Múlt és Jövő. Zsidó kulturális antológia. Budapest: Múlt és Jövő, 1988, 19–27.
Erős F. – Kovács M. M. – Kashti, Y. (szerk.) Zsidóság, identitás, történelem. Budapest: T-Twins, 1992.
Erős F. A zsidó identitás szerkezete Magyarországon a nyolcvanas években. In Erős F. – Kovács M. M. – Kashti, Y. (szerk.) Zsidóság, identitás, történelem. Budapest: T-Twins, 1992, 85–97.
Erős F. – Ehmann B. Az identitásfejlődés tükröződése az önéletrajzi elbeszélésben. In Erős F. (szerk.) Azonosság és különbözőség. Tanulmányok az identitásról és az előítéletről. Budapest: Scientia Humana, 1996, 96–113.
Erős F. Az identitás labirintusai. Narratív konstrukciók és identitásstratégiák. Budapest: Janus – Osiris, 2001.
Erős F. A zsidó identitás „felfedezése” Magyarországon a nyolcvanas években. In Bárdos K. – Erős F. – Kardos P. (szerk.) In memoriam Virág Teréz. Budapest: Animula, 2003, 53–58.
Erős F. – Kovács A. – Lévai K. Comment j’en suis arrivé a apprendre que j’étais juif? Actes de la Recherche en Sciences Sociales, No. 56. Mars, 1985, 63–68.
Erős F. The holocaust and its aftermaths: Patterns of Jewish identity in Hungary. In European Association of Experimental Social Psychology. 7th East–West Meeting: Values, norms, expectations and their violation. Abstracts. Graz, 1986
Erős F. – Kovács A. – Lévai K. Wie ich schliesslich gemerkt habe, dass ich Jude bin. Interviews mit ungarischen Juden aus der Nachkrieggeneration. In Babylon. Beitraege zur jüdishen Gegenwart. Frankfurt am Main, Heft 3, 1988, 65–79.
Erős F. – Kovács A. – Lévai K. How did I find out that I was a Jew? Interviews. Soviet Jewish Affairs, vol.17. No.3., 1987, 55–66.
Erős F – Kovács A. The biographical method in study in Jewish identity in Hungary. In Hofer, T. – Niedermüller, P. (szerk.) Life History as Personal Construct (Performance). Budapest: MTA Néprajzi Intézete, 1989, 345–357.
Erős F. After Assimilation. Hungarian Jews today. Jewish Socialist, No. 13, Summer, 1988, 19–21.
Erős F. Narusity molcsanyije. (Problemi evrejszkoj identifikacii poszle „holokauszta”). Vengerszkij Meridián, 1, 1991, 13–24.
Erős F. The Construction of Jewish Identity in Hungary in the 1980s. In Kashti Y. – F. Erős –Schers D. – Zisenwine D. (szerk.) A Quest for Identity. Post War Jewish Identities. Tel Aviv: Tel Aviv University, Studies in Jewish Culture, Identity and Community, School of Education, 1996, 51–70.
Erős F. – Vajda J. – Kovács É. Intergenerational responses to social and political changes. Transformation of Jewish identity in Hungary. In Danieli Y. (szerk.) Intergenerational Handbook of Multigenerational Trauma. New York: Plenum Press, 1998, 315–325.
Erős F. – Ehmann B. Jewish identity in Hungary – a narrative model. In László J. – Rogers W. S. (szerk.) Narrative Approaches in Social Psychology. Budapest: New Mandate, 2002, 121–132.
Erős F. Identity discourses and narrative reconstruction after the holocaust. In László J. and Wagner, W. (szerk.) Theories and Controversies in Societal Psychology. Budapest: New Mandate, 2003, 193–206.
Kovács A. Identitás és etnicitás. Zsidó identitásproblémák a háború utáni Magyarországon. In Erős F. – Kovács M. M. – Kashti, Y. (szerk.) Zsidóság, identitás, történelem. Budapest: T- Twins, 1992, 97–113.
Kovács A. Changes in Jewish identity in modern Hungary. In Webber, J. (szerk.) Jewish Identities in the New Europe. London – Washington: Littmann Library of Jewish Civilization, 1994, 150–160.
Kovács A. Anti-Semitism and Jewish Identity in Post-Communist Hungary. In Braham, R. L. (szerk.) Anti-Semitismus and the Treatment of the Holocaust in Postcommunist Eastern Europe. New York: Columbia University Press, 1994, 125–142.
17. S. Nagy Katalin gyűjteménye
Művészettörténészként, -szociológusként S. Nagy Katalin kezdettől fogva vegyes módszertanú kísérleteket/kutatásokat végzett a múzeum és közönsége jellemzőinek, a lakások belső világának és értékeinek feltárására. Képzőművészeti alkotások (reprodukciók) „átalakításával” ún. szociológiai teszteket dolgozott ki recepciós vizsgálatok számára. A töredékes gyűjteményben résztanulmányok, fényképek, inventáriumok és kutatási terv-vázlatok találhatók.
(1) Képzőművészet,művészetszociológia (Holocaust)
(2) Vizuális kommunikáció, építészeti kultúra, tömegkommunikáció és kulturális piac
(3) Divatszociológia
(4) Lakásmód,lakáskultúra
(5) Nők a magyar társadalomban
(6) Családszociológia
(7) Személyes adatok
18. Sági Mária gyűjteménye
A gyűjtemény az 1970-es és 1980-as évek hazai művészetszociológiai -pszichológiai kutatásainak köréből a (zenei, képzőművészeti) kreativitással, generativitással foglalkozó vizsgálatok emblematikus anyagait emeli ki és mutatja be. Ezek a Művelődéskutató Intézetből induló kutatások idővel a kognitív pszichológia magyar és külföldi kísérleteivel összekapcsolódva a hazai kultúrakutatás szerves részévé váltak és nemzetközi jelentőségre tettek szert.
19. Kapitányék gyűjteménye
Az Alternatív életstratégiák c. kutatás fókuszában olyan személyek állnak, akik az alapvetően haszonelvű, pénz-, és piacorientált, individualista, a siker és a gazdaságilag mérhető teljesítmény kultuszával jellemezhető társadalmi mainstreamhez képest bármilyen szempontból alternatív életstratégiát, gondolkodásmódot képviselnek. A mintába került személyek igen különböző módon voltak „alternatívok”; egymással is erősen alteráló modelleket, értékrendeket, életmintákat képviseltek. A kutatás időpontja: 2007-2011, finanszírozója pedig az MTA Szociológiai Kutatóintézete. A kutatás résztvevői: MOME hallgatók, míg helyszíne Budapest. Alkalmazott módszer: interjúzás. Dokumentumok száma: 101 db.
Kapcsolódó publikációk:
Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor. Alternatív életstratégiák. Budapest: Typotex, 2014.
20. Roma Polgárjogi Esték
A Roma Polgárjogi Esték c. beszélgetéssorozatban azok a polgárjogi aktivisták, művészek, politikusok vettek részt, akik fontos szerepet játszottak, játszanak a roma politika intézményesülésében. Az ő élettörténeteiken keresztül kerülnek bemutatásra a rendszerváltás előtti és utáni roma politika legfontosabb eseményei és intézményei. Fiatal roma értelmiségiek kérdéseire válaszolva mesélnek a nyolcvanas évek mozgalmairól, a klubéletről, a kilencvenes években formálódó polgárjogi mozgalmakról, a szegénység, a kirekesztettség és a diszkrimináció elleni küzdelmekről, a politikai döntésekben való részvételről, a mindenkori politikai hatalommal való viszonyukról. A gyűjtemény szabadon hozzáférhető és kutatható. Kutatás időpontja: 2012-2013. Kutatás vezetője: Kóczé Angéla. Interjúalanyok: Berki Judit, Zsigó Jenő, Szentandrássy István, Setét Jenő, Osztolykán Ágnes, Orsós Anna, Orsós János, Mohácsi Erzsébet, Kállai Ernő, Izsák Rita, Horváth Aladár, Hegyesiné Orsós Éva, Daróczi Ágnes, Choli Daróczi József, Bernáth Gábor, Csongor Anna, Derdák Tibor, Szőke Judit, Havas Gábor, Kertesi Gábor, Szuhay Péter, Pánczél Márta. Kutatás résztvevői: Bogdán Mária, Neményi Mária, Junghaus Tímea, Rácz Tibor, Szirmai Norbert, Fleck Gábor, Szegedi Dezső. Kutatás helyszíne: Budapest – Roma Parlament. Alkalmazott módszer: interjúzás. Dokumentumok típusai: interjúátirat, videó felvétel. Dokumentumok száma: 288.
Kapcsolódó publikációk:
Szász Anna Lujza. 2016. „Roma Polgárjogi Esték gyűjtemény bemutatása.” socio.hu 2016/2
21. Szilágyi Júlia és Pető Katalin gyűjteménye
Az MTA – Soros Alapítvány Társadalomtudományi Kuratóriuma 1986-1987 folyamán ösztöndíjjal támogatta „A hosszantartó és vitális veszélyeztetettséget jelentő társadalmi diszkrimináció hatása a túlélők gyermekeinek lelki életében” című kutatást, amely második generációs holokauszt-túlélők sajátos lelki problémáit, illetve az átörökített traumát igyekezett feltárni, elsősorban orvosi, pszichológiai megközelítéssel. A kutatócsoport vezetője Szilágyi Júlia pszichiáter, tagjai Cserne István és Pető Katalin szintén pszichiáterek, valamint Szőke György irodalmár volt. Szilágyi, Pető és Cserne, akik a nyolcvanas években együtt vettek részt pszichoanalitikus képzéseken, gyakorló pszichiáterként dolgoztak. A megmaradt kutatási dokumentációban nem említik, de egyéb közléseikből tudható, hogy az önanalízisük során tudatosult problémák segítették őket a pácienseik pszichés tünetei mögött meghúzódó családtörténeti események feltárásában és megértésében. A motivációk tehát részben hasonlók lehettek, mint Erős Ferenc és Kovács András zsidó identitás témájú kutatásánál („Zsidó identitás a holokauszt után született generáció körében”): a kutatók saját zsidóságukkal akartak tisztába kerülni. Ugyanakkor fontos különbség, hogy Szilágyiék orvosi praxisuk során egyaránt találkoztak holokauszt által traumatizált emberekkel és a családi traumát megörökölt, a háború után született fiatal felnőttekkel.
Szilágyiék e kétféle élmény hatására jutottak arra az elhatározásra, hogy tudományos célú interjúsorozatot készítsenek a holokauszt okozta traumákra fókuszálva. Az interjúkat a csoport egyenrangúként kezelt tagjai vették fel, a feldolgozás során mindenki kapott egy-egy leiratozott példányt, amelynek segítségével közösen elemeztek és írtak jegyzeteket, publikációkat – ez a fajta szoros együttes munka az orvosi tudományos közlemények hagyományába is illeszkedik. A vizsgálat során Kun Miklós pszichiáter és Andorka Rudolf szociológus mentorálta a kutatócsoportot.
A kutatók a szakirodalomból és saját tapasztalataikból kiindulva komplex családtörténeteket vizsgáltak: élettörténetekre voltak kíváncsiak, emellett hangsúlyosan foglalkoztak a zsidósághoz fűződő viszonnyal, a családban előforduló betegségekkel, kórosnak vélt tünetegyüttesekkel. Pszichoterápiás gyakorlatuk és nemzetközi szakirodalmi tájékozottságuk alapján feltételezték, hogy különböző pszichés panaszok okai gyakran rejtett, tudattalan szülői traumák lehetnek. Az interjúk révén igyekeztek részleteket megtudni a holokauszt-túlélők lelki problémáinak átörökítési mechanizmusairól. A beszélgetéseket nem terápiás alkalmaknak fogták fel, ugyanakkor az orvosi megközelítésből következett a kutatás egyfajta prevenciós szándéka: „Vizsgálatunknak külön aktualitást ad, hogy ez a generáció most van abban az életkorban, amikor tagjai gyermeket nevelnek, s így égetően fontos ezen lelki sérülések továbbvitelének megakadályozása azok feltárásával és elemzésével.”
Szilágyi és munkatársai nyitott kérdéseket feltevő, mai fogalommal élve narratív interjúk készítésére törekedtek, a zárt kérdéseket alkalmatlannak találták a tudatalatti tartalmak feltárására: „Célzott kérdéseink nem voltak – a vizsgálat célját ismerve beszéljenek életükről, családjukról, múltról, jelenről, mindenről, amit fontosnak tartanak. Az interjúk során ezen kívül feltett kérdéseink a felbukkanó gondolatok szabad áramlásának tiszteletben tartásával az elmondottak tudatközeli (szakkifejezéssel: tudatelőttes) tartalmának kibontását szolgálták” – írják egyik kutatási jelentésükben (1988. február 24.). Ehhez képest az átlagosan 50 gépelt oldal terjedelmű szövegekben a tervezetthez képest jócskán akadnak zárt kérdések, megszakítás nélküli, hosszabb szövegrészek viszont csak elvétve.
Az interjúalanyokat hólabda módszerrel érték el, többeket a saját pszichiátriai praxisukból ismertek, a résztvevőket anonimitásról biztosították. A kutatási jelentések szerint 40 interjút rögzítettek első és második generációs, valamint egy gyermekkorú harmadik generációs holokauszt-túlélővel. A szülőkkel, gyerekekkel, testvérekkel, néhány esetben egész családokkal készült beszélgetéseket külön-külön vagy együtt, általában két-három ülésben vették fel. Az interjúk többsége, talán mindegyike Budapesten élőkkel készült. A négy résztvevőn kívül más nem vett fel interjúkat. Az átiratokat nem egészítik ki személyes adatokat tartalmazó kérdőívek, de a szövegekből általában kiderül a válaszolók kora, foglalkozása, családi helyzete.
A másfél év alatt elkészült 40 interjúból 35 átirata került 2011-ben a 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhely gondozásába. Ezek között szerepel tíz családi, esetenként kettő-négy fővel készült csoportos beszélgetés, és több önálló, azaz más családtag bevonása nélkül rögzített egyéni interjú. A meglévő átiratok terjedelme összesen cca. 1800 gépelt oldal. A beszélgetésekben családtörténetek hangzanak el, általában a szülők fiatal korától haladva a beszélgetés időpontjáig, fókuszban a háborúval és a holokauszttal. A személyes élettörténet kapcsán szinte minden esetben szó esik a kérdezett különböző betegségeiről. Az interjúk legépelt szövegét kutatási terv, ösztöndíjszerződések, beszámolók, jelentések, előadástervezetek, tanulmányvázlatok, publikációk másolata, idegen nyelvű szakcikkek, bibliográfiák és egyéb kutatási dokumentációk egészítik ki. Az interjúk hanganyaga sajnos nincs meg. A beszélgetéseket és azok elemzését a kutatók a rendszerváltás környékén néhány tudományos közleményben bemutatták, a gyűjtemény ugyanakkor további feldolgozásra vár.
Kapcsolódó publikációk:
A kutatásból megjelent tanulmányok:
Cserne István–Pető Katalin–Szilágyi Júlia–Szőke György: Az elmaradt gyász. Múlt és Jövő (1), 1989, 31–32.
Cserne István–Pető Katalin–Szilágyi Júlia–Szőke György: Psychic Characteristics of Hungarian Holocaust Survivors and Their Children The Analysis. Paper to the Conference of the Society of Traumatic Stress Studies, San Francisco, California, Oct 27–30, 1989.
Cserne István–Pető Katalin–Szilágyi Júlia–Szőke György: Az első és a második generáció. Holocaust-túlélők és gyermekeik. Psychiatria Hungarica (7)2, 1992 április, 117–129.
Cserne István–Pető Katalin–Szilágyi Júlia–Szőke György: The Second and the Third Generation Holocaust Survivors and Their Descendants. In Randolph L. Braham szerk. Studies on the Holocaust in Hungary. New York, 1990, 238–255.
Cserne István–Pető Katalin–Szilágyi Júlia–Szőke György: A második és a harmadik generáció. Holocaust-túlélők és gyermekeik. Psychiatria Hungarica, 1992. április, VII. évf. 2. sz. 117–129.
Pető Katalin: „Engem az antiszemitizmus sodort a zsidók közé”. In Kovács M. M. – Y. Kashti – Erős F. szerk. Zsidóság, identitás, történelem. Budapest, T-Twins, 1992, 128–140.
Pető Katalin: Identitás és történelem. In Virág Teréz szerk. A társadalmi traumatizáció hatásai és pszichoterápiájának tapasztalatai. (Konferencia,1998. november 13–15.), Budapest, Animula, 1999.
Pető Katalin: A Zelig jelenség, avagy közepesen semmilyen. In Bárdos Katalin és Kardos Péter szerk. Diszkrimináció és üldöztetés: hatások és következmények. (Konferencia, 2000. november 10–12.), Budapest, Animula, 2001.
22. Teleki tér
A Gláser Jakab Emlékalapítvány a józsefvárosi Teleki téren működő utolsó zsidó imaház közösségének civil szervezete. Az Emlékalapítvány által kezdeményezett kutatás célja a Teleki Téri Imaház és közvetlen környezetének, a Teleki László tér történetének kutatása és dokumentálása, valamint az eredményeknek a tudományos és közérdeklődés számára is hasznos formában való publikálása volt. A kutatás igyekszik rekonstruálni a templom és a környék történetét, történelmét, az egyéni sorsokon és dokumentumokon keresztül pedig megragadni a hely szellemét a második világháború előtti és utáni időkből.
Kutatás időpontja: 2012-2014. Kutatás finanszírozója: EACEA, MTA, Civil Alap. Kutatás vezetője: Mayer Gábor. Kutatás résztvevői: Adler Tamás, Bánki Tamás, Budai Orsi, Feldmájer Sándor, Fris E. Kata, Gergely Dániel, Gergely György, Lelkes Szilvia, Lelovics Melinda, Margitta Nóra, Mayer András, Mayer Gábor, Steiner Noémi, Pataki Vera, Pápai Gergő, Szegő Dóri, Székely Róbert, Szikra Csaba, Zorándy Sára. Alkalmazott módszerek: narratív interjúk, videók, képek gyűjtése, levéltári kutatások. Dokumentumok száma: 391.
Kapcsolódó publikációk:
Adler Tamás – Lelkes Szilvia. "A Teleki ’44 Projekt interjús gyűjteménye". socio.hu 2016/3.
24. Síklaki István gyűjteménye
(1) A Nyelv és szociálpszichológia c. kutatásban a kandidátusi disszertáció és tézisei mellett – 10 különböző írást olvashatunk, amely a szociálpszichológus szemszögéből vizsgálja pl. a nyelvhasználat egyes elemeit, a szövegértelmezés lehetőségeit, a kommunikációs automatizmusokat.
(2) A Kommunikációs módszertan c. kutatásba módszertani tanulmányok találhatóak. Ezek közül szociológiatörténeti szempontból is figyelemreméltóak: „A drog prevenció”, a „Kommunikációs és interakció a pedagógiában”, „A terápiás interjú, mint verbális kommunikáció”, vagy a „The language of Deception and Manipulation” című írások. De ugyanitt olvasható többek között egy érdekes alkalmazott kutatási előtanulmány, amely megrendelésre készült a vegyi üzemekkel kapcsolatos környezeti kockázatok lakossági kommunikációjáról, melyben közérthetően érvel a prevenció és a lakosság nyílt kommunikációjú felkészítése mellett. A társszerző: Marián Andor volt.
(3) A Pártok és értékek c. kutatásban a hazai pártokról, ideológiai trendekről, értékekről szóló 15 tanulmány és előadás anyag olvasható. A direkt pártpolitikai törekvések bemutatásától a politikai diskurzus szerepének és társadalmi befolyásának elemzésén át a hatalom szociálpszichológiájáig terjed a skála. Ugyanitt találhatunk írásokat, a rejtett ideológiákról, a közbeszédről, a demagógiáról, a korrupcióról és a nyilvánosság és a manipuláció természetéről.
(4) Az Oktatás c. kutatásban az oktatással, pedagógiai irányzatokkal kapcsolatos dolgozatok találhatók, döntően a konfliktus és kezelése, az internet és az oktatás, az iskola vonatkozásában. Szerepel itt egy teljes felmérés anyaga általános iskolai tanulók tantárgyi ismereteiről, attitűdjeiről, az iskola és a szülők kölcsönös elvárásairól és a pénz szerepéről a generációk életében.
Kapcsolódó publikációk:
Tibori Timea. "Síklaki István szociálpszichológus gyűjteményének bemutatása". socio.hu 2016/4.
26. Kemény István gyűjteménye
Az ún. Romakutatás sorozat a Kemény István nevével fémjelzett 1971-es, a magyarországi cigányság helyzetét feltérképezni kívánó reprezentatív felmérés anyagait tartalmazza. A terepmunkások kaptak egy-egy megyét, ahol a kijelölt településeken a mintavételi előírásoknak megfelelően fel kellett venniük a szükséges számú kérdőívet. Ezen túl az interjúterv előírásait és tematikáját követve magnós interjúkat is készítettek, saját döntésük alapján, erre alkalmasnak ítélt cigány interjúalanyokkal, illetve a cigányság életében fontos szerepet játszó intézmények (elsősorban a helyi tanácsok, iskolák és a rendőrség) cigányokkal rendszeres kapcsolatban álló nem cigány képviselőivel. A gyűjtemény hozzáférhető és szabadon kutatható. Kutatás finanszírozója: Minisztertanács Tanácsügyi Hivatala. Kutatás vezetője: Kemény István. Dokumentumok száma: 283 db.
Kapcsolódó publikációk:
A gyűjtemény tartalma 367 dokumentum, ezekből a pártállami háló kialakulásának időszakából (1966-1976) szrámazó hivatalos iratok (feljegyzések, jelentések, határozatok, utasítások, jegyzőkönyvek, levelek, összesen 57 db) nincsen beszkennelve; ezek csak a fizikai állományban lelhetők fel.
1) Pártállami háló - A háló elemei: A háló feltérképezése (I.)
2) Pártállami háló - A háló működése: A Magyar Hajó és Darugyár és kapcsolati hálója (II.a)
3) Pártállami háló - A háló működése: Az Ipari Minisztérium megalakulása és egy évnyi működése (II.b)
4) Pártállami háló - A háló működése: Az új vállalatirányítási rendszer (II.c)
5) Pártállami háló - Bomlás és átalakulás: Alkalmazkodások (III.a)
6) Pártállami háló - Bomlás és átalakulás: Apparátus (III.b)
7) Pártállami háló - Bomlás és átalakulás: Pártok, értelmiség a hatalomban (III.c)
8) Pártállami háló - Bomlás és átalakulás: A XIII. kerületi Pártbizottság felszámolása (III.d)
9) Pártállami háló - Bomlás és átalakulás: Csurka előretörése és a pártok reakciói (III.e)
10) Pártállami háló - Bomlás és átalakulás: A privatizáció környezetvédelmi vonatkozásai (III.f)
11) Életútinterjúk
12) Tanulmányok, jegyzetek
29. Bögre Zsuzsanna gyűjteménye
A Köllő János gyűjtemény hat kutatás anyagát tartalmazza, amelyek alapvetően a munkásokra és a munkaerő-gazdálkodásra, a bérekre és a bérgazdálkodásra fókuszáltan, összességükben 1975 és 1989 között dolgozzák fel a magyarországi gyáripar gazdasági helyzetét és annak változásait. A kutatások interjús módszerrel készültek: a RÁBA Vagon és Gépgyár munkásaival és vezetőivel, a RÁBATEXT szövőmunkásaival, a Győr-Sopron megyei pártbizottság és tanács tagjaival, valamint az ózdi gyártelep munkásaival felvett beszélgetések alkotják a gyűjtemény magvát. Ez utóbbi kutatást Köllő János Fazekas Károllyal közösen vezette. A hetvenes-nyolcvanas évek gyáriparának gazdasági folyamatait feldolgozó kutatásokban interjúkészítőként Solt Ottilia, Fazekas Károly, Molnár Gyula és Veres István is közreműködött.
(1) Rába Vagon és Gépgyár Interjúk munkásokkal és vezetőkkel (1976-1979)
(2) RÁBA- Interjúk 1979-ben elbocsátott munkásokkal. Szerkesztett és nyers (1982-1983)
(3) RÁBATEXT - Interjúk szövőkkel (1978-1981)
(4) RÁBA - Interjúk vezetőkkel és jegyzőkönyv megbeszélésről (Horváth Ede-Nyers Rezső) (1975-1982)
(5) Győr-Sopron megyei Párt Bizottság és Tanács interjúk (1982-1985)
(6) Ózdi Interjúk (1987-1989)
32. Szalai Júlia gyűjteménye
Szalai Júlia gyűjteménye 4 részből áll. Tartalmazza két kutatás interjúanyagát: az oktatásbeli etnikai különbségeket vizsgáló nemzetközi EDUMIGROM kutatás 2009 májusa és 2010 júniusa között készült interjúit és 2000-2001-ben készült interjúkat a segélyezés magyarországi gyakorlataival kapcsolatosan. Ezen felül, a 20. Század Hangja Archívum gyűjtési elveihez képest rendhagyó módon, a gyűjtemény részét képezik nem csak Szalai Júlia hetvenes évekbeli kutatási jegyzetei, hanem a kilencvenes évekből származó képzési tervezetei is. Amellett, hogy ezek a dokumentumok jelentős lenyomatai az említett időszakokban folyó szociológiai kutatásoknak, kiegészítik azt a korántsem teljes képet, amely a gyűjtemény alapján Szalai Júlia szociológiai munkásságáról látható. További adalékokkal szolgál az archívumban fellelhető Laki Mihály gyűjteményben megtalálható Nagyvállalkozó kutatás. Az ugyancsak interjú alapú vizsgálat, melyet a két kutató közösen vezetett, két hullámban, 1998-ban és 2009-ben zajlott.
33. A. Gergely András gyűjteménye
A. Gergely András gyűjteménye négy kutatási anyagot foglal magában. Az első a Taxisblokád meghatározó civil és politikai szereplőivel, a tüntetés után félévvel készült interjúsorozat, ahol a résztvevők csoportos beszélgetésekben értelmezik az 1990 október végi eseményeket, és ezzel egyúttal a korabeli Magyarország gazdasági és társadalmi helyzetét. A második, harmadik és negyedik kutatási anyag A. Gergely András falu- és városkutatásainak dokumentumait foglalja magában. A nyolcvanas évek elején végzett tapolcai kutatás a város értelmiségére fókuszál. A sorozat része két tanulmány, amelyek összefoglalják a kutatást és értelmezik az interjúkat. A Kiskunhalasi kutatás alapja, az első interjúk 1979 októbere és 1980 januárja között készültek. A. Gergely András ezután visszajárt a településre, hogy az elkészült tanulmányok kapcsán összegyűjtse az értelmiség reflexióit. Ez a kutatási anyag tartalmazza A. Gergely András kéziratként létező, Kiskunhalasról szóló nagy tanulmányát is (A konok város, 1987). A balassagyarmati kutatási anyagban Utasi Ágnes által a kilencvenes évek elején készített interjúkat és tanulmányokat találunk. A gyűjteményben szereplő kutatások alapvető módszere az interjú.
Rácz József egyetemistaként, diáktársaival együtt – így Harangozó Judittal, Kéthelyi Judittal, Göncz Dániellel – a hetvenes és nyolcvanas évek fordulóján kezdett el érdeklődni az akkor csak csövesként emlegetett csoportok iránt. Később más, szubkultúraként létező ifjúsági csoportosulások - a csövesek mellett punkok, skinheadek, new wavesek - körében folytatott kutatást. A kutatási anyagok besorolásánál a helyszín is meghatározó szempont volt: a népszerű Deák tér, amely a korabeli kutatási leírásokban csak „Z” térként szerepel; a Havanna lakótelep, amely már a kilencvenes években zajlott kutatás helyszíne volt. Az interjúkból sokféle életút tárul fel, megmutatva ezeknek a csoportoknak a sokrétűségét. Rácz József kutatásainak módszere az interjúzás. Ennek alapjait a kezdetekben könyvekből igyekeztek elsajátítani azokkal a többnyire orvostanhallgatókból álló egyetemista társaival együtt, akikkel közös kutatásba kezdtek. Hamar kiderült ugyanis a számukra, hogy az addig elterjedt kérdőíves vizsgálat alkalmazhatatlan ebben a témában, és a legjobb eszköz az életútinterjú. Először egymáson gyakoroltak, majd ezeket az interjúkat elemezve tanulták meg a módszer alapjait. A terepre kezdetben segítséggel mentek: olyan helyi szereplővel, aki bemutatta őket pár embernek. Így fokozatosan elterjedt, hogy mivel foglalkoznak, miért járnak az adott helyre, és ezáltal kialakult a bizalom irántuk. A későbbi kutatások (pl. a Havanna lakótelepen folytatott résztvevő megfigyelés, az interjúk narratív elemzése) többféle kvalitatív módszer alkalmazásával már professzionálisabb keretek között zajlottak. A Rácz József gyűjtemény 6 részből áll, amely 5 különböző kutatási anyag részre és egy, az azokból megjelent tanulmányok részre tagolódik – ez utóbbi része a gyűjteménynek nem teljes. (1) 80-as évek ifjúsági szubkultúrái Magyarországon – Deák tér („Z.” tér) kutatás; 1979-1980 (2) 80-as évek ifjúsági szubkultúrái Magyarországon – csövesek, csöves klubok; 1980-1984 (3) 80-as évek ifjúsági szubkultúrái Magyarországon – CPg, Mosoly per; 1983 (4) 80-as évek ifjúsági szubkultúrái Magyarországon – punk, skinhead, new wave kutatás; 1980-1984 (5) Havanna lakótelep; 1993-1994 (6) 80-as évek ifjúsági szubkultúrái Magyarországon.
1) 80-as évek ifjúsági szubkultúrái Magyarországon - Deák tér ("Z" tér) kutatás
2) 80-as évek ifjúsági szubkultúrái Magyarországon-csövesek, csöves klubok
3) 80-as évek ifjúsági szubkultúrái Magyarországon-CPg, Mosoly per
4) 80-as évek ifjúsági szubkultúrái Magyarországon-punk, skinhead, new wave kutatás
5) Havanna lakótelep
6) 80-as évek, tanulmányok
Kapcsolódó publikációk:
Havadi Gergő: A Rácz József gyűjtemény bemutatása. socio.hu 2022/3.
37. Szapor Judit gyűjteménye
Szapor Judit történész 2015 és 2018 között Budapesten készült videóinterjúinak gyűjteménye A Nékosz gyerekei címet viseli.
A népi kollégiumi mozgalom (Nékosz, 1945-1949) - a Bólyai (1939, 1942-től Győrffy) kollégium mintájára létrehozott 159 egyetemi és középiskolai kollégium hálózata - a második világháború utáni újrakezdés fontos része volt. A Kardos László vezetésével alapított kollégiumok közel tízezer tehetséges, mai kifejezéssel hátrányos helyzetű fiatalnak nyújtottak lehetőséget a társadalmi felemelkedésre, a tanuláson túli művelődésre, közéleti tevékenységre. A kollégiumok társadalmi mobilitásban játszott szerepe és a Mérei Ferenc által kidolgozott, belső demokráciára alapozott szervezete máig érvényes pedagógiai modell. A volt kollégisták kiemelkedő kulturális és politikai tevékenysége és az 56-os forradalom előkészítésében játszott különösen hangsúlyos szerepe a mozgalom rövid fennállása alatt és után heves, érzelmektől fűtött vitákat váltott ki.
A rendszerváltás óta a Nékosz története és hagyománya szinte teljesen kiesett a történészek és a szélesebb közvélemény látteréből. Az interjúkban a népi kollégiumi mozgalom vezetőinek, kiemelkedő szereplőinek gyermekeit kérdeztük a Nékosz-jelenség és a Nékosz körüli mítoszok személyes-családi, történeti-szociológiai, és emlékezetpolitikai aspektusairól, a Nékosz-hagyomány és emlékezet családon belüli továbbéléséről.
A gyűjtemény három egyéni és egy csoportos interjút tartalmaz. Kutatásvezető: Szapor Judit, a kutatás résztvevője: Sárközy Réka.
38. Lynn M. Hooker gyűjteménye
A Lynn Hooker gyűjtemény egyetlen kutatás anyagait tartalmazza: “Cigány zene” és “cigány zenészek” a kortárs magyar társadalomban. A kutatás 2012-ben a Fulbright Ösztöndíj támogatásával indult “Cigány zene” és “cigány zenészek” a kortárs magyar társadalomban címmel. A Fátyol Tivadarral még 2007-ben készült interjú megelőzi a kutatást, de ugyanúgy a gyűjtemény szerves része, mint a 2014-ben készült anyagok. A szerző az archívum rendelkezésére bocsátott dokumentumokat nem használta fel a 2013-ben megjelent Redefining Hungarian Music from Liszt to Bartók című könyvéhez. A gyűjtemény 27 interjúalannyal készült interjút (általában a hangfelvétel és az átirat is megvan) tartalmaz, esetenként fotókkal kiegészítve. A gyűjtemény összesen 496 dokumentumból áll.
39. MABISZ Biztosítási Oral History Archívum
A “Biztosítási Oral History Archívum” a Magyar Biztosítók Országos Szövetségének kezdeményezésére, a 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhely közreműködésével jött létre. A gyűjtemény a biztosítás hazai történetének 20 kulcsszereplőjével 2018 és 2020 között felvett, egyenként kb. 3 órás interjúkat tartalmazza: videófelvételt, leiratot és az interjú tematikus kulcsszavait. A biztosításiparban egykor vezető szerepeket betöltő szakemberek a saját pályafutásukról és a biztosítási szakma kibontakozásáról, társadalmi közegéről, történetének fontos fordulópontjairól mesélnek. Elbeszéléseikben nyomon követhető az Állami Biztosító kettéválása, a külföldi társaságok megjelenése és a piaci verseny kialakulása, de szó esik a termékfejlesztés és az értékesítés kérdéseiről vagy a szakterület jogi szabályozásának folyamatáról is. A személyes történetekből a biztosításszakma szemszögéből nézve egyúttal kibontakozik a kutatást megelőző három és fél évtized története az államszocializmus utolsó éveitől a privatizáción és a piac konszolidációján keresztül a pénzügyi válságig, majd a globalizáció és digitalizáció jelentette kihívásokig.
40. Letenyei László gyűjteménye
Letenyei László közgazdász, szociológus és antropológus a multidiszciplináris társadalomtudományok elkötelezett híve. Főbb kutatási területei a kulturális- és a gazdasági antropológia, a településkutatás, illetve a kutatásmódszertan, jellemzően alkalmazott módszerei a kapcsolatháló-elemzés, a mentális térképezés és a vizuális antropológia. Az 1990-es évektől fogva végez falukutatást, antropológiai terepmunkát, foglalkozik a korrupció társadalmi beágyazottságának vizsgálatával, a roma integráció kutatásával, mentális térképezéssel, nyelvtájkép-kutatással. Módszertani kézikönyve mellett kulturális antropológia egyetemi jegyzetét is több nyelven kiadták. Munkájában előszeretettel használ filmes technikákat, ötvözve a társadalomkutatás és a képi megjelenítés eszközeit. A 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhelyben letétbe helyezett portréfilmjei egy nagyobb sorozat első öt elemét alkotják.
A „Magyar szociológus életutak – portréfilmgyűjtemény” sorozatban Letenyei olyan hazai szociológusokkal, antropológusokkal és demográfusokkal készít életútinterjúkat, akik gazdag életművel rendelkeznek és vállalják a kamera előtti beszélgetést. A sorozat eddigi interjúalanyai Lengyel György, Kuczi Tibor, Sik Endre, Sárkány Mihály és Tóth Pál Péter, akikkel 2020-2021 folyamán készültek a beszélgetések. Letenyei egy személyben az interjúk készítője és a filmek rendezője. A felvételek több operatőr és vágó közreműködésével készültek, a nyersanyag szerkesztése mindig az interjúalany szoros együttműködésével történik. A kutatók és a nagyközönség számára nem a teljes felvételek, hanem a késztermékek állnak rendelkezésre és tekinthetőek meg az archívumban. A gyűjtemény 5 darab, egyenként 14-68 perc hosszú videóinterjút tartalmaz.